Gyakran feltett kérdések a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. befektetési tevékenységével kapcsolatban
A kérdések és az azokra adható feleletek összeállításánál abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a vállalkozás képviselője ismeri az alábbi információkat:

• Megcélzott vállalkozások köre;
• Befektetési módszer;
• Saját erő igény;
• Megszerzett tulajdoni hányad (legfeljebb 49%)
• Tőkeemelési maximum (100 millió Ft)
• Beruházás időhorizontja (3 - 5 év)
• Megalapozott fejlesztési elképzelés

Milyen iparágban kell tevékenykednem? Van-e valamilyen megkötés?
A Társaság üzletpolitikájában preferált tevékenységekként említi elsősorban azokat az iparágakat, amelyek a gazdaság fejlődésének szempontjából perspektivikusnak minősülhetnek. Ennek értelmében a Társaság közvetlen tőkebefektetési programjában elsősorban exportorientált vállalkozások, a turizmus, az információtechnológia, a gépipar, energiaracionalizálás, innováció, környezetvédelem, biotechnológia, feldolgozó-ipar és a különböző szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozások vehetnek részt. Kizárt ugyanakkor az a vállalkozás, amely mezőgazdasággal, illetve pénzügyi tevékenységekkel foglalkozik.

Nyereségesnek kell lennie a cégnek?
Az igényelt tőkeösszeg odaítélésének alapvetően a cég jövőbeli - tervezett - tevékenységének eredményével kell összhangban lennie. A Társaság természetesen előnyben részesíti a pályázatuk beadásakor már nyereségesen működő vállalkozásokat, ugyanakkor nem jelent kizáró feltételt az, ha a vállalkozás jelenleg nem termel nyereséget.
A tőkebefektetésről szóló döntés meghozatalakor a Társaság nagymértékben támaszkodik a vállalkozás terveiben megfogalmazott, számokkal megbízhatóan alátámasztott elképzelésekre.

Milyen fedezetre van szükség?
A Társaság részére az adott vállalkozásnak meghatározott dokumentumokat kell beadnia a kérelem elbírálásának érdekében. A dokumentumok feldolgozásakor a Társaság a vállalkozást minősíti, ami meghatározó abból a szempontból, hogy a befektetett tőke értékéhez viszonyítva szükséges-e, illetve mekkora fedezetet kell a vállalkozásnak nyújtania. Az így kiszámított fedezet-igény a vállalkozás meglévő eszközei- valamint a tőkeemelésből végrehajtott beruházások fedezeti értékéből biztosítható.

Mekkora a KvfP Zrt. részéről elvárt hozam?
A Társaság által elvárt hozam a 6, illetve 12 hónapos BUBOR-hoz kötött és a következő összefüggés alapján kerül számszerűsítésre:
Elvárt hozam = BUBOR + felár
A felár mértéke a projekt és a vállalkozás minősítésétől függően 0,25% - 4,5% közötti hozamot jelent.
A tulajdonrész birtoklásának időszakában a Társaság osztalékot a vállalkozásból nem kíván felvenni.

Milyen módszerrel értékelik a céget?
A pályázók értékelése két lépcsőben történik. Az első fázisban ún. előminősítési eljárásra kerül sor, amely során azoknak a feltételeknek az azonosítása a cél, amely miatt a pályázó esetleg nem vehet részt a tőkejuttatási programban.
A második szakaszban a vállalkozás és a üzleti koncepció értékelésére kerül sor. Ennek során a Társaság által alkalmazott módszer, egyrészt a kisvállalkozás múltbeli tényadatait, másrészt a befektetés időtartamára elkészített üzleti tervet, és az abból levezetett éves cash-flow-t felhasználva, valamint a kisvállalkozás eszközei által biztosított fedezeti értéket beszámítva a kisvállalkozás ún. saját tőke jelenértékét.

Mekkora lehet a vállalkozásban a tőkeemelés mértéke?
A nominális felső határ 100 millió Ft.

A befektetni kívánt összeget milyen formában kapja a cég (tőkeemelés, hitel)?
A tőkebefektetést a Társaság közvetlenül, tőkeemelés formájában hajtja végre.

Kell-e üzleti tervet készíteni, és ha igen, mit tartalmazzon?
Azokat a vállalkozásokat, amelyek az előminősítési folyamat során megfelelnek a Társaság által támasztott elvárásoknak, a Társaság egy részletesebb elemzés keretén belül is analizálja. Ennek során a Társaságnak meg kell győződnie a vállalkozás pénzügyi, jövedelmezőség helyzetéről, a szükséges képességekkel rendelkező személyi erőforrások meglétéről, vizsgálnia kell továbbá a fejlesztési elképzelés konkrét megvalósítási lépéseit, megvalósíthatóságát, az üzleti elképzelés realitását. Ennek egyik megalapozó dokumentuma az üzleti terv, illetve projektterv. (Ezen felül természetesen további dokumentumok átadása is szükséges.)
A Társaság a beadott dokumentumok alapján részletesen áttekinti a vállalkozás által javasolt beruházási lehetőséget. Forrást igénylő vállalkozás külön dokumentumként üzleti és pénzügyi tervet köteles elkészíteni annyi naptári évre, amennyire a befektetést tervezi. A tervnek tartalmaznia kell a vállalkozás rövid bemutatását, a fejlesztés leírását, célját.
Meghatározandó továbbá a beruházás tervezett volumene, illetve a Társaságtól igényelt tőkebefektetés összege. Ezen felül számszerű elemzést kell tartalmaznia a beruházás várható jövedelmezőségével, megtérülésével kapcsolatban.
A felmerült kérdések tisztázása érdekében valószínűleg személyes találkozóra is sor kerül az igényt támasztó vállalkozás vezetőjével. Ennek elsődleges célja a kapott információk, adatok valóságtartalmának ellenőrzése, valamint az esetleg felmerülő kérdések tisztázása.

Segítenek-e összeállítani az üzleti tervet?
Az üzleti- vagy projekttervet alapvetően a vállalkozásnak kell összeállítania. Természetesen amennyiben kérdés merül fel a vállalkozó részéről, arra a Társaság igyekszik megfelelő választ adni. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a tartalmi részek kidolgozása a vállalkozás feladata.

Lehet-e külföldi tulajdonosa a cégnek?
A vállalkozásban lehet külföldi tulajdonos.

Lehet a cégnek banki hitele / hiteltartozása / APEH, TB, VPOP tartozása?
A Társaság részéről nem elvárt, hogy a pályázó vállalkozások csak saját forrásból gazdálkodjanak. Természetesnek vehető, hogy a vállalkozások hitelek bevonásával működnek. Ugyanakkor a tőkejuttatási program feltételrendszere kizárja azokat a vállalkozásokat, amelyeknek lejárt és nem rendezett tartozása áll fenn - függetlenül attól, hogy az más hitelintézettel vagy költségvetési intézménnyel szemben merült fel. A tartozások rendezését igazoló írásos dokumentumot a vállalkozásnak pályázatához csatolnia kell.
Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy - bár a Társaságnak nem célja, hogy részt vegyen a vállalkozás irányításában, illetve a lejárati idő előtt éljen "kiszállási opciójával" - amennyiben ilyen tartozásai lejárttá válnak, kénytelen lesz beavatkozni a kisvállalkozás működésébe, illetve legrosszabb esetben opcióját érvényesíteni.

Van-e kapcsolattartásért felelős személy a Társaság részéről?
Természetesen minden vállalkozás számára biztosítunk személyes kapcsolattartót. Az ügyfélkapcsolati menedzser személyének kijelölésére az előminősítési eljárás sikeres lezárása után kerül sor.

Milyen részt vállalnak a cég életében, kapok-e szakmai segítséget?
A Társaság alapvető elképzelése, hogy "csendestársként" vesz részt a cég működésében, azonban az Együttműködési szerződésben rögzítésre kerülnek azok a - cég működésével kapcsolatos - döntési helyzetek, amelyekhez a KvfP Zrt. hozzájárulása szükséges.
A cégek a Társaság szakmai segítségére - amennyiben igénylik azt - számíthatnak.

Hogy történik a forrás felhasználásának ellenőrzése?
A források felhasználásnak ellenőrzése két részből tevődik össze. Egyrészt az üzleti tervben leírt eszközberuházás megvalósulását lehet azonosítani. Másrészt a szerződés aláírásával a vállalkozás lehetővé teszi a Társaság számára, hogy monitoring tevékenységet végezzen. Ennek keretében a Társaság megvizsgálja a legfontosabb gazdasági-pénzügyi-vagyoni mutatókat, illetve a tervszámok és azok megvalósulásának alakulását.

Lesz e delegált képviselője a befektetőnek a cégnél (kell e neki helyet biztosítani, fizetést adni, stb.)?
A Társaság alapvető elképzeléseinek megfelelően ("csendestárs") nem kíván képviselőt delegálni a cég mindennapi működéséhez, azonban a felügyelő bizottságban ill. - rt. esetében - az igazgatóságban a KvfP Zrt. képviselteti magát.

Menyiben határozzák meg a forrás felhasználásának módját?
A Társaság célja a tőkefinanszírozás lehetőségével, hogy az perspektivikus vállalkozások számára növekedési lehetőséget biztosítson. Emiatt a tőke jelentős részét új beruházások megvalósítására szánják. Szükség esetén a forgóeszköz-finanszírozásra igénybe vehető a Társaság partnerbankjaitól kiegészítő forrás.

A cég ingatlanain a tulajdonjog arányában bejegyzésre kerül-e a befektető?
A már meglevő ingatlanokra nem kerül új bejegyzés, hiszen ezek már a vállalkozás tulajdonát képezik a befektetés időpontjában. Jelzálog bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha Társaság a beadott üzleti terv megvizsgálása után további fedezetet igényel a tőkebefektetésre. Ekkor a jelzálog bejegyzése a felek közti megállapodás alapján történik meg.

Likvidáció során élvez-e elsőbbséget a befektető?
Abban az esetben, ha cég működése ellehetetlenül és felszámolására kerül sor, a Társaság, mint tulajdonos részére kizárólag a törvényben biztosított lehetőségek biztosítottak, tehát semmi "megkülönböztető" jogosultsággal nem rendelkezik.

Indokolt esetben megemelhető-e a tőke mértéke?
A Társaság működési szabályzata egyösszegű tőkeemelést ír elő - a feltételrendszerben részletesen szabályozott paraméterek mellett, legfeljebb 100 millió Ft összegben. Amennyiben a vállalkozás továbbra is forráshiányos, szükség esetén a partnerbankokkal történő megállapodás biztosíthatja a kiegészítő finanszírozást.

Ha menet közben a cég tulajdonosi struktúrájában, tevékenységében, nyereségességében változás áll be, akkor milyen garancia van arra, hogy a befektető nem vonul ki a cégből?
A Társaság működési szabályzata kimondja, hogy a Társaság célja elsősorban nem magas profit termelése, hanem a vállalkozások működési feltételeinek javítása. Többek között emiatt biztosít a Társaság lehetőséget az eredeti 3 éves tőkebefektetési periódus meghosszabbítására (maximum 5 éves periódusúra) , illetve a kedvező visszafizetési feltételek is ezt szolgálják. Amennyiben a tőkebefektetési programban résztvevő vállalkozás helyzete romlik, a Társaság nem fogja rögtön a tőkekivonás lehetőségét felvetni, hanem szükség szerint közös megoldást dolgozna ki a probléma kezelésére.

Mi a tőkebefektetés előnye a hitelhez képest?
A Társaság a nyugat-európai országokban már működő modellekből merít példát. A gyakorlati tapasztalatok szerint a "feltőkésített" vállalkozások könnyebben jutnak pótlólagos idegen forráshoz, fedezeti képességük javul. Ezen kívül a tőkejuttatás kedvezményes visszafizetési kondíciókat biztosít a vállalkozásnak, amely maximálisan figyelembe veszi annak helyzetét.